A kriptovilágban sokáig népszerűek voltak az úgynevezett Non-KYC tőzsdék – olyan platformok, ahol nem kellett személyazonosságot igazolni (Know Your Customer, azaz KYC eljárás nélkül működtek). Ezek főként a magánszféra hívei körében terjedtek el, hiszen lehetőséget adtak arra, hogy valaki névtelenül, gyorsan, és közvetlenül kereskedjen kriptóval.
Mit jelent a Non-KYC, és mi az előnye?
A Non-KYC tőzsdék lényege, hogy a felhasználók nem adnak meg személyes adatokat, mint például név, lakcím vagy útlevélszám. Ennek előnyei:
- Teljes anonimitás – senki nem tudja, ki vagy.
- Gyors regisztráció – sok esetben perceken belül lehet kereskedni.
- Kevésbé sérülékeny az adatlopásokkal szemben, hiszen nincs, amit ellopjanak.
De akkor miért tűnnek el ezek a platformok?
Ahogy a kriptopiac érettebbé válik, a szabályozók világszerte egyre keményebben lépnek fel a pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás és adóelkerülés ellen. A Non-KYC tőzsdék gyakran kerülnek célkeresztbe, mert “tökéletes eszközei lehetnek ezeknek az illegális tevékenységeknek” – legalábbis a hatóságok szerint.
Az utóbbi időben emiatt számos ilyen tőzsde kényszerült bezárásra, és a felhasználók is óvatosabbak lettek, főleg nagyobb összegek esetén. A Non-KYC modellek mára már kevésbé népszerűek, mert magasabb a kockázat: a hatóságok bármikor lekapcsolhatják a platformot, és az ott tartott pénz is veszélybe kerülhet.
Az eXch története: a magánélet védelméből vált vádlottá
Az eXch egy olyan Non-KYC tőzsde volt, amely büszkén vállalta, hogy a felhasználók privát szféráját védi. Egészen mostanáig. Áprilisban bejelentették, hogy május 1-jén végleg bezárnak, miután tudomásukra jutott, hogy egy nemzetközi nyomozás folyik ellenük pénzmosás és terrorizmus támogatása miatt.
A vád szerint a hírhedt Lazarus Group, egy észak-koreai hackercsoport, a februári Bybit hack során ellopott több milliárd dollárnyi ETH-t az eXch-en keresztül próbált megmosni. A tőzsde ugyan tagadta a szándékos közreműködést, de elismerte: nem tudja kizárni, hogy az eszközöket valóban használták ilyen célra.
„Nem akartunk semmilyen illegális tevékenységet támogatni” – írták búcsúközleményükben. – „A magánszféra védelme nem bűn.”
A dilemma: decentralizáció vs. felelősség
Az eset újra felszínre hozta a régi vitát: lehet-e egyszerre decentralizált és felelős egy platform? Több más protokoll is vitatja, hogy fel kell-e áldozni az anonimitást a „nagyobb jó” érdekében. Néhány projekt – mint a THORChain – inkább megtartotta a decentralizált irányvonalat, mások viszont már elkezdtek blokkolni gyanús tranzakciókat.
Az eXch története figyelmeztetés mindenkinek: a privacy-barát eszközök előnyei mellé ma már jelentős jogi és kockázati tényezők társulnak. A felhasználóknak is érdemes mérlegelni: a szabadság ára néha a bizonytalanság.
