Az Európai Központi Bank (EKB) április közepén újabb 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatát, így a betéti ráta immár 2,25%-on áll. Ez már a hetedik egymást követő kamatvágás 2023 közepe óta – vagyis az EKB világosan jelezte: a gazdaság élénkítése prioritás lett, még akkor is, ha ez közben feszültségeket okoz más régiókban.
A döntés hátterében globális kereskedelmi viták, lassuló növekedés és gyengülő üzleti bizalom állnak. Az EKB szerint a növekedési kilátások romlottak, elsősorban az emelkedő vámok és az amerikai-kínai feszültségek miatt. A közlemény szerint a gazdasági bizonytalanság miatt a családok és vállalkozások visszafogják a költekezést, ami tovább lassíthatja a gazdaságot.
De mit jelent ez mindez a kriptovaluták, különösen a Bitcoin szempontjából?
Kamatvágás = olcsóbb pénz = több kockázatvállalás
Korábban, amikor a központi bankok kamatot vágnak, az olcsóbb hitelhez és likvidebb pénzpiacokhoz vezetett. Ez általában kedvez a kockázatosabb eszközöknek – például a részvényeknek és kriptóknak. Ha a befektetők kevesebb hozamot kapnak a biztonságos eszközökből (pl. államkötvényekből), hajlamosabbak alternatív megoldásokat keresni – ilyen lehet a Bitcoin is.
Ez persze nem automatikusan hoz bikapiacot. Jelenleg például a Bitcoin árfolyama éppen korrekcióban van, de az alacsonyabb kamatkörnyezet hosszú távon támaszt jelenthet a kriptók számára.
Világszintű trend kezdődhet?
Az EKB példája ragadós lehet. Már most is láthatjuk, hogy más országok – például Kína – monetáris lazítással próbálják élénkíteni gazdaságukat. A kínai jegybank több alkalommal is csökkentette a tartalékrátát és a referencia-kamatokat az elmúlt évben. Céljuk: támogassák a hitelezést és megállítsák az ingatlanpiac összeomlását.
Az Egyesült Államokban ugyanakkor egyelőre nem látszik közvetlen kamatvágás, és Jerome Powell, a Fed elnöke továbbra is kitart a “wait-and-see” megközelítés mellett. Ez nem tetszik Donald Trumpnak, aki nyíltan bírálja Powellt, amiért nem csökkenti gyorsabban a kamatokat – szerinte ezzel hátrányba kerülnek az amerikai exportőrök és a részvénypiac is nyomás alá kerül.
Ez rávilágít egy fontos pontra: a központi bankok függetlenségére. Európában és az USA-ban is elvben függetlenek a jegybankok, de politikai nyomás így is gyakran előkerül.
A dollár és az euro harca, avagy hogyan mozog a hatalom súlypontja
A kamatvágás hatására az euró gyengült a dollárral szemben – ez nem meglepő, hiszen az alacsonyabb kamatszint kevésbé vonzóvá teszi az eurót a befektetők számára. Ez viszont azt is jelenti, hogy az USA dollárja megerősödik, ami viszont problémás lehet az amerikai export számára.
Hosszabb távon ez akár felgyorsíthatja a globális tartalékvaluta-rendszer átrendeződését is. A feltörekvő országok már évek óta próbálnak kisebb mértékben dollárban kereskedni, és az alternatív megoldások (pl. digitális valuták, arany, Bitcoin) egyre nagyobb figyelmet kapnak.
Bitcoin, mint menekülő eszköz?
Egy elhúzódó kamatvágási ciklus – különösen, ha az globálissá válik – hosszú távon kedvezhet a Bitcoinnak. Az inflációs félelmek, a reálhozamok csökkenése és a pénzügyi bizonytalanság miatt sok befektető keres menekülőeszközt – és a Bitcoin egyre többször kerül ebbe a szerepbe.
